Mi is ez? Hogyan képzeljük el? Mit lehet vele csinálni? Hogyan juthatok hozzá? Mi az hogy bányászni? Ha van belőle akkor hogyan és hol költhetem el? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbálunk majd válaszolni, olyan formában, hogy meg lehessen érteni.
Rövid történeti áttekintés
A kriptovaluták olyan digitális eszközök, amelyek manapság legfőképpen fizetőeszközként használnak. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatóak az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a decentralizáció, azaz a központi felügyelet nélküli működés (hasonlóan az Internethez), melynek köszönhetően országhatárokon keresztüli fizetésre lehet használni.
A Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember vagy csoport által. Azóta számos más kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket nevezik altcoinoknak. A Bitcoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül. Minden valuta saját blokklánc technológiát használ.
Jelenleg kriptovaluták ezrei léteznek (mintegy 3200 jegyzett alcoin ismert), legtöbbjük a Bitcoinhoz nagyon hasonlatos vagy abból levezethető. A kriptovaluta rendszeren belül a biztonságosságot, az integritást, a főkönyvek egyensúlyát egy közösség, az úgynevezett „bányászok” tartják fenn. A kriptovaluta főkönyvek biztonságossága azon a feltételezésen alapszik, hogy a bányászok nagy része becsületesen próbálja kezelni a főkönyvet, mivel pénzügyi érdeke rejlik benne. A legtöbb kriptovalutát úgy tervezték, hogy a valuta összes volumene limitált, így egy végső határt szabva a forgalomban lévő valuta mennyiségének, akárcsak a nemesfémeknél.
Mi is az a blokkchain, vagy blokklánc?
A blokklánc, avagy blockchain technológia vitathatatlanul az egyik legzseniálisabb találmány az internet korában. Kitalálója Satoshi Nakamotonak hivatja magát. Hogy emögött a név mögött egy személy vagy egy csoport van, azt mindmáig homály fedi.
A digitális információ elosztásával – másolás helyett -, a blokklánc technológia megteremtette egy új típusú internet feltételeit. Eredetileg a digitális pénzre, a bitcoinra tervezték, de a techközösség újabb és újabb potenciális felhasználási területeket fedez fel.
Jelen állás szerint, csak a BITCOIN piaci kapitalizációja több mint 150 milliárd dollár (2019. november). Ha ehhez hozzávesszük az alcoinokat is akkor pedig meghaladja a 250 milliárdot is. Ahogy az internetet, úgy a blokklánc működését sem kell alaposan ismerni. Már alapszintű tudás is elég ahhoz, hogy felfedezzük, miért gondolják sokan forradalmi újításnak ezt.
Egy hibátlan koncepció
Képzelj el egy táblázatot, ami több ezer alkalommal lemásolásra kerül világszerte a számítógépes hálózaton. Képzeld el, hogy ez a rendszer úgy lett tervezve, hogy szabályos időközönként frissíti a hálózatot. A blokkláncon tárolt információ egy megosztott – és folyamatosan összeegyeztetett – adatbázisként létezik. Így használja a hálózatot, amelynek nyilvánvaló haszna van. A blokklánc nem kerül végleges tárolásra egyetlen helyen sem, tehát nem módosíthaja utólag senki titokban. Ami azt jelenti, hogy a nyilvántartás valóban nyilvános és könnyen hitelesíthető. Nincs centralizált verziója az információnak, amelyet egy hekker vagy bárki korrumpálhatna. Milliónyi számítógépen van tárolva szimultán és az adatokhoz bárki hozzáférhet valós időben egy blockchain exploreren keresztül. Azzal, hogy megegyező adatblokkokat tárol a hálózaton, a blokkláncot nem felügyelheti egy adott személy sem, valamint a rendszernek nincs egyetlen meghibásodási pontja sem.
A bitcoint 2009. január 03. -án idították el. Azóta a bitcoin blokklánc szinte megszakítás nélkül működik. Eddig a pillanatig, bármely bitcoinnal kapcsolatosan felmerülő probléma kizárólag megtévesztés, átverés, hekkelés vagy rossz irányítás miatt következett be. Magyarul, ezek a gondok rossz szándék és emberi mulasztás miatt lépnek fel, az alapuljául szolgáló koncepció hibátlan.
– 1 – Bitcoin
– 2 – Ethereum
– 3 – Litecoin
– 4 – Bitcoin Cash
– 5 – EOS
– 6 – XRP
– 7 – TRON
– 8 – Monero
– 9 – QTUM
–10 – Ethereum Classic
A bitcoin bányászgép hardvereket –amelyeket bitcoin és más altcoinok előállítására terveztek– alapvetően három csoportba sorolhatjuk. Mivel semmiképp sem olcsó befektetés, a végső döntés előtt érdemes számításba venni a következő dolgokat.
– Először is el kell dönteni milyen típusú hardvert szeretnénk. Itt nem árt figyelembe venni a teljesítményt és az áramfogyasztást.
– Hash/másodperc azaz H/s. Minél nagyobb a mérőszám annál jobb a teljesítmény MH/s, GH/s, TH/s.
– A teljesítménynek magas ára van. Az áramszámla nem elhanyolható tétel, tehát gondosan kell mérlegelni, hogy nyereség is maradjaon.
– Bányász hardverek.
– CPU/GPU. Már csak maximum altcoinok teremelésére alkalmas.
– ASIC gépek. Bitcoin bányászathoz elengedheteten. Számos gyártó, többféle teljesítményű verziója található a piacon. Az ár/teljesítmény nagyon fontos tényező, ahhoz, hogy ki tudjuk számolni, hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetés.
– Bányász társulások.
– Célszerű egy bányásztársuláshoz –másnéven– miningpool-hoz csatlakozni. Ez több bányász szövetsége, melynek lényege, hogy a sikeresen hitelesített blokkokért szerzett díjakat a társulók elosztják egymás között. Így egyénileg kevesebbet kapnak ugyan egy-egy blokkért, viszont gyakrabban juthatnak bevételhez. Csapatban tehát sokkal több esély van érmékhez jutni.
Ha hozzájutottál Btcoinhoz (vásároltad, bányásztad, esetleg adományként kaptad) valamilyen módon, akkor jó lenne valamit kapni érte. Az utóbbi időben egyre több kereskedő döntött úgy, hogy az árukért és szolgáltatásokért történő fizetéskor elfogadja már a bitcoint is. Többen közülük online webshopok, de egyre növekszik azoknak a hagyományos kereskedőknek a száma, akik szintén elfogadják a kriptopénzt. Néhány nagyobb nemzetközi webáruzáz, például:
– Microsoft, DELL, Newegg, stb
– Alza.hu, stb
Saját tapasztalatomból kiindulva, a legjobban a CoinCash.eu-n váltják Bitcoint dollárra, euróra vagy forintra, és fordítva is, gyakorlatilag 10-40 perc leforgása alatt. Az ügymenet gördülékeny, a megjelölt számlára, vagy tárcába érkezik az összeg a kért valutában. A váltás költsége sem egetverően magas, barátinak is mondható.
Támogass minket.